Homlokzati falak belső oldali hőszigetelése

Energiatakarékosság

Európában az egy háztartásra jutó energiafogyasztás tekintetében Magyarország vezető pozíciót foglal el. A magas szám oka: a magyarok több energiát fűtenek el.
A magas hőenergia fogyasztás nem magyarázható a rossz időjárással, hiszen például Németországban vagy Belgiumban a fűtési szezon egy hónappal hosszabb; a hegyvidékes országokban pedig sokkal hidegebb a tél, mint hazánkban.
Magyarországon azért van szükség több fűtési energiára, mert a meglévő, elöregedő lakásállomány nagy részénél a megfelelő hőszigetelés nem megoldott.
Építésük idején nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy az épületek élettartama alatt a fűtéshez szükséges energiaigény alacsony legyen.
Környezetünk védelme érdekében felül kell vizsgálni az ingatlanok, lakások, „energiafogyasztását” és amennyiben szükséges, biztosítani kell a megfelelő hőszigetelést, hogy a hőveszteség és a fűtésszámla minimálisra csökkenjen.
Egyre több lakástulajdonosnál merül fel az igény, hogy otthonát energetikai szempontból is felújítsa. A határoló szerkezetek (nyílászárók, födémek, falak) korszerűsítése együttesen hosszú távú megtakarítást eredményeznek. 
A homlokzati falak esetében előfordulhat, hogy azok hőszigetelése csak egyedi műszaki megoldással, belső oldalról valósítható meg.

Épületek energetikai tanúsítványa

2018. január 1-től az eddigieknél sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak a lakóépületek hőszigetelésére. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A 2018-ban használatba vett családi házakra a ma érvényben lévő szabványoknál nagyjából 40%-kal szigorúbb előírások fognak vonatkozni, vagyis a falakat, nyílászárókat, födémeket már most a 2018-tól életbe lépő energetikai követelmények szerint kell terveznünk és kiviteleznünk.

A hőátbocsátási tényező követelményértéke 2018. jan. 1-től használatba vett lakóépületekre vonatkozóan U = 0,24 [W/m²K].

A hőhidak problémája

Eltérő hőtechnikai tulajdonsággal rendelkező anyagok összeépítésekor szerkezeti hőhidak, a határoló szerkezet formai gazdagságából következően pedig geometriai hőhidak alakulnak ki. A hőhidak környezetében többdimenziós hőáramlás jön létre, ami hasonló egy fürdőkád leeresztésekor tapasztalható megnövekedett vízáramláshoz. A meleg levegő magával viszi a párát és a hőhidas felületen lehűl, a nedvesség kicsapódik belőle. A nedves, alacsony hőmérsékletű felületek ideális környezetet teremtenek a penészgombák fejlődéséhez, szélsőséges esetben a tartósan nedves szerkezetek állagromlásának a veszélyes is fennáll.

Multipor belső oldali hőszigetelés alkalmazásával a belső felületi hőmérséklet megemelkedik, megszűnik a felületi páralecsapódás. Az anyag szervetlen lúgos összetételéből (pH = 11) adódóan a penészgombák kialakulásának a kockázata minimális. A felületi hőmérséklet emelkedése növeli a komfortérzetet, alacsonyabb léghőmérséklettel is biztosítható az elvárt kényelem, mely energia megtakarításhoz vezet.

Alkalmazási területek

A homlokzati falak esetében előfordulhat, hogy azok hőszigetelése csak belső oldalon valósítható meg. Ilyen esetek például: műemlékek homlokzatai (az eredeti homlokzat megtartása miatt), társasházak homlokzatai (tulajdonjogi problémák miatt), valamint egyéb beépítési korlátok.
A Multipor ásványi lapokkal történő belső oldali hőszigetelés csak normál hőmérsékletű, és páraterhelésű helyiségekben nyújt optimális megoldást. A tartósan magas páratartalmú, rosszul szellőző, és nedvességnek kitett helyiségek (mosókonyhák, nem szigetelt vizes pincék) utólagos belső oldali kiegészítő hőszigetelésére nem alkalmazható. 

A meleg levegő által szállított pára a hőszigetelés belsejében csapódik le, ami az anyag kapilláraktív tulajdonságából adódóan a belső tér felé elpárolog. A belső hőszigetelés páraszabályozó szerepet is betölt. Megfelelő kialakítás esetén és normál légállapotok mellett több nedvesség távozik a lapokból, mint amennyi lecsapódik, így nem jöhet létre telítődés. Csak akkor működik jól a hőszigetelés, ha a ragasztás az alapfelületre Multipor rendszerhabarccsal történik, és a belső felültetképzés is páraáteresztő réteg.

Belső oldali hőszigetelés alkalmazását minden esetben meg kell, hogy előzze gondos tervezés, mely kiterjed a szerkezetek külső felületképzésének, csapadékvédelmének a vizsgálatára, és hőszigetelt szerkezet teljes keresztmetszetű működésének az épületfizikai igazolására.