Multipor ásványi hőszigetelő lap
Mi a MULTIPOR?
A Multipor ásványi hőszigetelő lapok rendkívüli anyagtulajdonságaiból adódóan sokoldalúan alkalmazhatók. Gyártásuk környezettudatos technológiával, természetes szervetlen alapanyagok (homok, cement, víz) felhasználásával történik. Környezetbarát alternatívát nyújtanak a hagyományos, szálas vagy műanyaghab szigetelésekre. Szerkezetük masszív, homogén.
Gondolkodj környezettudatosan, használj ásványi hőszigetelő lapot
A Multipor ásványi hőszigetelőlapok a német IBU - Institut für Bau und Umwelt (Építésügyi és Környezetvédelmi Intézet) által EPD-XEL-2009212-D számon kiállított környezetvédelmi terméknyilatkozat besorolása alapján biológiailag ártalmatlanok és épületbiológiai szempontból ajánlottak. Továbbá a Multipor elnyerte a Natureplus minőségi védjegyet jövőképes, fenntartható termékként. Magyarországon a Környezetbarát Termék minősítés igazolja a hőszigetelő lapok környezetbarát jellegét. A Kölni székhelyű ECO Institute tanúsítja, hogy Multipor ásványi hőszigetelő lapok teljes mértékben mentesek az egészségre veszélyes illékony szerves vegyületektől (VOC) így biztonsággal használhatók beltéri szigetelésként.
Belső oldali hőszigetelés?
A Multipor hőszigetelő lapokkal végzett belső oldali hőszigetelés (1) kiváló megoldást nyújt a szerkezet hőszigetelő képességének javítására ott, ahol a határoló szerkezet hőszigetelése külső oldalon nem valósítható meg. Ilyen esetek például: műemlékek védett homlokzatai, társasházak homlokzatai (tulajdonjogi problémák miatt), zárt sorú vagy oldalhatáros beépítések, valamint egyéb műszaki vagy jogi korlátok.
További felhasználási területek:
Homlokzati falak külső oldali hőszigetelése
Alulról hűlő födémek hőszigetelése
Homlokzati falak belső oldali hőszigetelése
Energiatakarékosság
Európában az egy háztartásra jutó energiafogyasztás tekintetében Magyarország vezető pozíciót foglal el. A magas szám oka: a magyarok több energiát fűtenek el.
A magas hőenergia fogyasztás nem magyarázható a rossz időjárással, hiszen például Németországban vagy Belgiumban a fűtési szezon egy hónappal hosszabb; a hegyvidékes országokban pedig sokkal hidegebb a tél, mint hazánkban.
Magyarországon azért van szükség több fűtési energiára, mert a meglévő, elöregedő lakásállomány nagy részénél a megfelelő hőszigetelés nem megoldott.
Építésük idején nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy az épületek élettartama alatt a fűtéshez szükséges energiaigény alacsony legyen.
Környezetünk védelme érdekében felül kell vizsgálni az ingatlanok, lakások, „energiafogyasztását” és amennyiben szükséges, biztosítani kell a megfelelő hőszigetelést, hogy a hőveszteség és a fűtésszámla minimálisra csökkenjen.
Egyre több lakástulajdonosnál merül fel az igény, hogy otthonát energetikai szempontból is felújítsa. A határoló szerkezetek (nyílászárók, födémek, falak) korszerűsítése együttesen hosszú távú megtakarítást eredményeznek.
A homlokzati falak esetében előfordulhat, hogy azok hőszigetelése csak egyedi műszaki megoldással, belső oldalról valósítható meg.
Épületek energetikai tanúsítványa
2018. január 1-től az eddigieknél sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak a lakóépületek hőszigetelésére. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.
A 2018-ban használatba vett családi házakra a ma érvényben lévő szabványoknál nagyjából 40%-kal szigorúbb előírások fognak vonatkozni, vagyis a falakat, nyílászárókat, födémeket már most a 2018-tól életbe lépő energetikai követelmények szerint kell terveznünk és kiviteleznünk.
A hőátbocsátási tényező követelményértéke 2018. jan. 1-től használatba vett lakóépületekre vonatkozóan U = 0,24 [W/m2K].
A hőhidak problémája
Eltérő hőtechnikai tulajdonsággal rendelkező anyagok összeépítésekor szerkezeti hőhidak, a határoló szerkezet formai gazdagságából következően pedig geometriai hőhidak alakulnak ki. A hőhidak környezetében többdimenziós hőáramlás jön létre, ami hasonló egy fürdőkád leeresztésekor tapasztalható megnövekedett vízáramláshoz. A meleg levegő magával viszi a párát és a hőhidas felületen lehűl, a nedvesség kicsapódik belőle. A nedves, alacsony hőmérsékletű felületek ideális környezetet teremtenek a penészgombák fejlődéséhez, szélsőséges esetben a tartósan nedves szerkezetek állagromlásának a veszélyes is fennáll.
Multipor belső oldali hőszigetelés alkalmazásával a belső felületi hőmérséklet megemelkedik, megszűnik a felületi páralecsapódás. Az anyag szervetlen lúgos összetételéből (pH = 11) adódóan a penészgombák kialakulásának a kockázata minimális. A felületi hőmérséklet emelkedése növeli a komfortérzetet, alacsonyabb léghőmérséklettel is biztosítható az elvárt kényelem, mely energia megtakarításhoz vezet.
Alkalmazási területek
A homlokzati falak esetében előfordulhat, hogy azok hőszigetelése csak belső oldalon valósítható meg. Ilyen esetek például: műemlékek homlokzatai (az eredeti homlokzat megtartása miatt), társasházak homlokzatai (tulajdonjogi problémák miatt), valamint egyéb beépítési korlátok.
A Multipor ásványi lapokkal történő belső oldali hőszigetelés csak normál hőmérsékletű, és páraterhelésű helyiségekben nyújt optimális megoldást. A tartósan magas páratartalmú, rosszul szellőző, és nedvességnek kitett helyiségek (mosókonyhák, nem szigetelt vizes pincék) utólagos belső oldali kiegészítő hőszigetelésére nem alkalmazható.
A meleg levegő által szállított pára a hőszigetelés belsejében csapódik le, ami az anyag kapilláraktív tulajdonságából adódóan a belső tér felé elpárolog. A belső hőszigetelés páraszabályozó szerepet is betölt. Megfelelő kialakítás esetén és normál légállapotok mellett több nedvesség távozik a lapokból, mint amennyi lecsapódik, így nem jöhet létre telítődés. Csak akkor működik jól a hőszigetelés, ha a ragasztás az alapfelületre Multipor rendszerhabarccsal történik, és a belső felültetképzés is páraáteresztő réteg.
Belső oldali hőszigetelés alkalmazását minden esetben meg kell, hogy előzze gondos tervezés, mely kiterjed a szerkezetek külső felületképzésének, csapadékvédelmének a vizsgálatára, és hőszigetelt szerkezet teljes keresztmetszetű működésének az épületfizikai igazolására.